A Csimota Kiadó honosította meg itthon a japán Kamishibait, amelynek szó szószerinti fordítása színházi játék papírból. A Papírszínházban a fakeretbe helyezett képek egy történetet mesélnek el, minden illusztráció a mese egy-egy elemét eleveníti fel.
Japánban már a 8. század óta létezik a kamishibai korábbi formája, majd az 1920-as években vált népszerű történetmesélési formává. Európában a 70-es években indult hódítóútjára, és a Csimota révén néhány év alatt már magyarul is több mint harminc mese jelent meg a papírszínházban – egy részük több nyelven (angolul, franciául, németül) is olvasható.
Dávid Ádám régóta figyelemmel követi a jobbnál jobb papírszínházas meséket. A módszertani kézikönyvben található remek ötletekkel felvértezve a papírszínházas foglalkozásokon egy-két mesét mond el 20-30 percben. Utána az adott korosztályt célzó interaktív játékokkal hozza testközelbe a gyerekek számára ezt a különleges műfajt.
Álljon itt néhány példa arra, hogyan lehet életre kelteni egy mesét a papírszínház segítségével.
Visszajött a répa / Csimota / Papírszínház / 2021. 04. 14.
A Csimota Kiadó kínai népmesét feldolgozó Papírszínházának felolvasása.
Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér / Csimota / Papírszínház / 2021. 05. 05.
A Csimota Kiadónál megjelent Lázár-mese felolvasása a szerző 85. születésnapján.
Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér (Dávid Ádám elemzése) / Csimota / Papírszínház /
2021. 05. 06.
A Csimota Kiadónál megjelent Lázár-meséhez írt utószó felolvasása.
Jelenleg az alábbi tizennégy mese előadását és drámapedagógiai feldolgozását vállalja a bölcsődés, óvodás és alsós korosztálynak:
A várkastély lakói évszázadok óta rettegnek a huzatsárkánytól. Ám egy nap Lenci hercegkisasszony a barátnőivel, Hamupipőkével és Raponccal a szigorú tilalom ellenére mégis ablakot nyit. Ettől hirtelen minden a feje tetejére áll, de a felbukkanó huzatsárkány talán nem is olyan veszedelmes, mint azt a hiedelem tartja. Ebben a szeles mesében a keret ajtajai is aktív szereplői az eseményeknek: hol kinyitódnak, hol gondosan bezárulnak.
A farkas éa a 7 kecskegida (5+)
A Grimm fivérek egyik legismertebb meséjét Dávid Ádám meséli újra Szimonidesz Hajnalka humoros rajzaival.
Egy napon kecskemama hét védtelen gidáját megtámadja a gonosz farkas. Megfogadva édesanyjuk tanácsát, először nem engedik be a reszelős hangú, szürke mancsú ordast, de az addig próbálkozik, amíg csellel végül bejut a házba. Mi lesz így a hét kecskegida sorsa?
Hófehérke (5+)
A Grimm testvérek talán legtöbbet és legsokoldalúbban feldolgozott története az árvává lett kislányról, akit a gonosz mostohája elűz az otthonából. A mese a felnőtté válás nehézségeit dolgozza fel, cselekményes fordulatai pedig még izgalmasabbá válnak a Papírszínház adta képi megjelenítés által.
Lássuk a medvét! (2+)
Ez a Papírszínház-mese a színeket kívánja bemutatni játékos formában a legkisebbeknek. A mesében szereplő kis jegesmedve ugyanis csak a színes háttereken válik láthatóvá. Keresését mókás versek segítik, melyeket Finy Petra fordított.
Francia karácsony (3+)
Ez a mese kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy átbeszéljük ki, hogyan és milyen módon készül a karácsonyra, valamint, hogy milyen más szokásokat, hagyományokat ismerünk.
Visszajött a répa (3+)
Tüneményes láncmese modern rajzokkal. Tél beálltával az erdő lakói élelem után kutatnak. A nyúl talál két répát, az egyiket megeszi, a másikat pedig barátjának a csacsinak viszi el. Mikor a szamár hazatér a répát továbbajándékozza a báránynak, a bárány az őznek, az őz pedig a történet végére ismét a nyúlnak viszi el a répát, mert ajándékozni öröm.
A soknevű macska (4+)
Azt szokták mondani, egy macskának kilenc élete van. De vajon hány neve lehet? Egy esős napon névtelen kismacska menekül be egy belvárosi bérházba. A lakók pedig — ki-ki a maga módján —befogadják őt, gondoskodnak róla, sőt, még nevet is adnak neki! Hogy kitől milyen nevet kap? Gyere, és hallgasd meg, majd ő elmeséli!
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Mindenki kényeztette, becézte, legeslegjobban a nagymamája. Olyan forrón szerette, mintha örökké lángolna – ezért kötött is neki egy tűzpiros sapkát. A kislány többé sehová sem ment nélküle. Úgy is hívták, Piroska.”
Így kezdődik a mindenki által ismert történet. Takács Mari meséjében vajon, hogyan folytatódik? Kivel találkozik majd Piroska és milyen csodáknak lehetünk tanúi? Varázspálca, cilinder, ordas farkas, nagymama, vadász… és ABRAKADABRA!
A kék ló (4+)
Márton egy szomorú, szürke napon virágcsokrot szed a mezőn, de nincs kinek adnia. Kedvenc lova megeszi a kék csokrot és csodák csodájára a színe kékké változik. A kisfiúnak ekkor az az ötlete támad, hogy végigjárja a tanya összes állatát, míg csodás színkavalkáddá nem változik a környék. Márton történetéhez Franz Mark, német festő, az expresszionista mozgalom egyik alapítójának 1912-ben készült műve, adott ihletet.
Circus Maximus (4+)
A cirkusz varázslatos világát megelevenítő versek és illusztrációk már az egészen kicsik figyelmét is biztosan lekötik. A verseket akár egyenként, vagy szabadon választott sorrendben is előadhatjuk, de beilleszthetjük két hosszabb mese közé is, akár egy rövid attrakciót.
A Hétfejű Tündér (5+)
„A Hétfejű Tündér Lázár Ervin legismertebb mesegyűjteményének címadó darabja, amely elementáris erővel sűríti magába a népi motívumkincsből kiolvasható értékrendet, miközben tovább is gondolja a jól ismert szimbólumokat. Itt nem a sárkány hétfejű, hanem Csodaország tündére, és az ásót, kapát, nagyharangot sorjázó, mindentudó elbeszélő helyett maga a mesebeli szegény fiú eleveníti fel különös útkeresését, amelynek nem a világszép királykisasszony keze a tétje, hanem hogy megszabaduljon saját, hetedhét országra szóló csúfságától.” részlet Dávid Ádám utószavából
Csizmás kandúr (5+)
A klasszikus népmese Bodonyi Panni humoros, friss rajzaival kel új életre.
A kőleves (5+)
Magyar népmese a leleményes katonáról, aki egy kő segítségével készíti el „különleges” levesét. Az illusztrációkat a Csillagház Általános Iskola tanulói készítették, a mesét gesztusjelek is kísérik.
A kis kakas gyémánt félkrajcárja (5+)
Mese a szegény asszony kis kakasáról, aki a szemétdombon kapirgálva talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra jár a török császár és erővel elveszi tőle, de a bátor kakas nem nyugszik, amíg vissza nem szerzi a talált kincset. Magyar népmese Arany László feldolgozásában Nagy Norbert illusztrációival.